Nyári balesetek sajnos előfordulnak, és néha ott leselkedik ránk a baj, ahol a legkevésbé számítunk rá. Szép volna, ha a felhőtlen kikapcsolódás tökéletes biztonságban telne, de nincs okunk félni, ha elolvassuk a leggyakoribb veszélyforrások listáját. Az okos ember ugyanis más hibájából tanul.

Egy horrorisztikus baleset: velem is megtörténhet?

Amikor az ember a csodaszép horvát tengerparton nyaral, akkor úgy érzi, hogy azt a pillanatot semmi sem ronthatja már el. Az a néhány nap maga a paradicsom, jöhet a csobbanás, és fejest ugorhatunk a boldogságba.

De ezzel a fejessel azért nem árt, ha vigyázunk!

A következő sztori sajnos megtörtént: a család leruccant valahova a pulai-félsziget környékére, ahol apu, anyu és a két fiatal gyerkőc belevetette magát az élvezetekbe, és már az első naptól kezdve jól érezte magát. A tizenéves fiú aztán úgy döntött, hogy ha már az úszóknak megy, hát ő is kipróbálja a fejest, és kobakkal előre veti magát a habokba. A tengerfenék nem látszódott, a mélység talán adott a biztonságos érkezéshez. Tesztelés nem volt, és ez okozta a bajt. A fiú fájdalmasat koppanva fejelte meg a víz alatt rejtőző sziklát, az ilyenbe még akkor is beleborzong az ember, ha csak hallja a sztorit, és nem látja. Az ember szinte átérzi a helyzetet, elvégre mind vertük már be a fejünket, és dereng, hogy milyen kellemetlen érzés az a sokkos néhány másodperc, amíg azt sem tudjuk, mi történt velünk. A történet vége az lett, hogy a fiút sürgősségire vitték, bevarrták a sebet, és a család hálát adott az égnek, hogy túlságosan bátor főhősünk jól van, és hogy nem felejtettek el utasbiztosítást kötni. Persze a nyaralás innentől kezdve már nem úgy folytatódott, ahogy elkezdődött, és a hátralévő néhány nap közel sem volt olyan felhőtlen, mint azt indulás előtt várták.

Sokkoló történet, de vajon velem is megtörténhet?

A válasz sajnos az, hogy igen.

A balszerencsés dolgok minket is fenyegethetnek, ha nem vagyunk elővigyázatosak! Elég egy apró figyelmetlenség, miközben a baleseteket néha könnyebb megelőzni, mint gondolnánk.

Ez nem azt jelenti, hogy a nyaralás minden egyes pillanatában félni kell. Ez azt jelenti, hogy oda kell figyelni és fel kell készülni minden eshetőségre, elvégre a különböző veszélyhelyzetek idehaza is előfordulnak. A legtöbb baleset például az otthonunkban érhet minket, tehát csak a rettegés miatt ne maradjunk a négy fal között, és semmiképp se mondjunk le az utazás, nyaralás szépségéről. Annyi a dolgunk, hogy megismerjük azokat a szituációkat, amik a leggyakoribb nyári balesetek okozói.

Veszélyforrások a nyaralás alatt

Avagy ezektől a dolgoktól szeretnénk, ha megkímélne minket a jószerencse. A lista csupa olyan dologokból áll, amelyek elkerülését nem kell feltétlenül a szerencsére bíznunk, hiszen azért mi is tehetünk:

• ételmérgezés és fertőzésveszély,
• közlekedési baleset,
• rovar- és kullancscsípések,
• leégés és kiszáradás,
• szelfibaleset,
• fesztiválbetegség,
• strand- és kirándulóbaleset.

Bármennyire nem szeretjük ugyanakkor az ételmérgezést, a leégést, a fesztiválbetegséget vagy a rovarcsípést, most nem számítjuk a balesetek közé, tehát ezeket félre is tehetjük. Igaz, ami igaz, megelőzni egyik tételt sem lehetetlen ("Ne napozz sokat, ne egyél rizikós étteremben!", és a sort folytathatnánk), de ezúttal nem rájuk fogunk koncentrálni. Sokkal inkább azokra a helyzetekre, amelyek váratlanul következnek be, mint egyfajta "figyelembe nem vett körülmények és okozott körülmények eredményeként megtörtént eset, amely anyagi kárral és általában testi sérüléssel, bajjal jár." (Wikiszótár: baleset).

A közlekedési baleset

Bizony, a közlekedési baleset az egyik legnagyobb veszélyhelyzet nyaralás idején, hiszen sokan pattannak autóba (repülőgép, vonat helyett) a horvát tengerpart vagy épp a Balaton felé menet. Egyszerű és izgalmas dolognak számít egy kis kocsikázás. Az utazás alatt pedig megannyi dolog történhet. Minél hosszabb az a bizonyos út, annál jobban megterheli az autót és az autóst. Éppen ezért általános tanács nagyobb távolságok esetén, hogy:

• az autót mindenképpen nézessük át utazás előtt,
• kössünk utasbiztosítást autós assistance-szal (mert ha baj van, legalább legyen megfelelő segítség!),
• nyáron nyári gumival menjünk, és semmi esetre se kockáztassunk meg egy hosszabb utat évszakhoz nem illő abroncsokkal,
• mindig ellenőrizzük le utazás előtt a guminyomást,
• kipihenten vágjunk neki a hosszabb utaknak, és álljunk meg néha, hogy kinyújtóztathassuk végtagjainkat (apróság, de szervezetünk és testi épségünk is meghálálja ezt),
• ne pakoljuk túl az autót, mert a túl sok és a rosszul elhelyezett csomagok veszélyesen megváltoztathatják egy gépjármű menetbiztonságát,
• valamint figyeljünk arra, hogy egy autó egészen másképp viselkedik akkor, ha egyedül ülünk benne, és egészen másképp, ha még négy személyt ültetünk be.

Érdemes szem előtt tartani a külföldi sajátosságokat, ha vezetünk, elvégre néhol egészen eltérő elvárásokkal, szabályokkal és közlekedési kultúrával találkozhatunk. Alapvetés, hogy személyi okmányok mindig legyenek nálunk, és tartsuk be a sebességkorlátozást, ami országonként eltérő. Készüljünk fel arra, hogy egy osztrák szerpentinhez nem vagyunk hozzászokva, ezért okosan kell megválasztani a sebességet a kanyarokban. És ne menjünk bele ismeretlen terepen felesleges előzésbe, csak azért, hogy néhány másodpercet lefaragjunk a menetidőből. Persze nem kell autó, hogy közlekedési balesetet kockáztassunk, az megtörténhet velünk egyszerű gyalogos turistaként vagy kerékpárt vezetve:

• Angliában például ne fuss csak úgy át az úton,
• kerékpározáskor és motorozáskor mindig viseljük a szükséges védőfelszerelést,
• ne vigyük túlzásba az alkoholfogyasztást (gyalogosként is veszélyes, de kerékpárt, motort vagy autót vezetve egyenes tilos ittasan nyeregbe vagy volán mögé pattanni),
• vigyázzunk néhány látványossággal, hiszen vannak veszélyes turistacsalogató helyek is a Travelo szerint.

A balesetek esetén szükséges teendőkről ez a cikk segíthet eligazodni.

A szelfibaleset

Oké, tudjuk, elég lehetetlennek hangzik, de a szelfikészítésről időközben kiderült, hogy veszélyesebb az emberiségre nézve, mint a cápák harapása. Hogy ártatlan kis hóbortnak tűnik? Nos, nem feltétlenül az! Szelfizés következtében ugyanis több ember halt meg tavaly, mint cápatámadás miatt, ami különösen ijesztő annak tükrében, hogy felesleges kockáztatásról beszélünk.

A szelfibalesetre kiváló, de egyben tragikus példa:

• Van, aki megcsúszott a Taj Mahal lépcsőin fotózás közben,
• míg más egy szikláról zuhant a tengerbe Balin.
• Egy amerikai nő vezetés közben készített magáról képet, majd kamionnal karambolozott,
• és akkor ott van a férfi Houstonból (igen, Texas!), aki egy fegyverrel pózolt a tökéletes felvétel érdekében, de az végül elsült.
• Az elsuhanó vonat elől elugrani nem tudókról és az orosz kézigránátos őrültekről pedig már tényleg ne is beszéljünk.

Elég ijesztő, de úgy látszik, tanácsot kell adni az egyre népszerűbb szelfizés esetére, hiszen egy jól sikerült képért cserébe hajlamosak vagyunk kockáztatni saját biztonságunkat:

Stabil lábak, biztos helyszínválasztás, és ha lehet, kérjünk meg valakit a fotó elkészítésére!

És ne bambuljunk el a különböző látványosságok előtt, főleg ne a mobilt figyelve: mindig legyünk résen, hiszen a baleseteket nagyrészt a saját figyelmetlenségünk okozza. Még a legkúlabb fotó miatt sem éri meg kockáztatni saját épségünket és életünket. Ráadásul az élményeket jobb átélni azok teljes valójában, semmint folyton azon agyalni, hogy miképp tudnánk azokat megörökíteni. Elvégre, évek múltán az sem biztos, hogy a fotó miatt emlékszünk majd szívesen arra a pillanatra.

A figyelmetlen gyerekek

A figyelmetlen gyerekek kicsik, másképp működik a veszélyérzetük, folyton botladoznak, és a veszély akkor is megtalálja őket, ha kipárnázzuk őket. Nem nehéz kitalálni, hogy a gyerekekről és a nyári gyerekbalesetekről van szó. A görkorcsolyázás, a kerékpározás, az úszás és egyéb sportolás közben elszenvedett balesetek sajnos elég gyakoriak, de számolni kell a vízi balesetekkel és a hordozható medencék okozta sérülésekkel is, sőt, azzal, hogy a fulladás nemcsak a tengervízben, hanem otthon vagy a szállodában is megtörténhet.

A legfontosabb szabályok, amiket érdemes betartani:

• Ne hagyjuk a kicsiket felügyelet nélkül: nincs a vízparton, grillezéskor, a kerti medencében vagy benn a vízben egyedül kóricáló gyermek! Elég egyetlen perc is ahhoz, hogy megtörténjen a baj, ezért előzzük meg a baleseteket egy kis odafigyeléssel.
• Tegyünk el minden veszélyes dolgot előlük (vegyszer, lőszer, gyógyszer)!
• Ne felejtsük el a védőfelszerelést (kerékpározáskor, úszáskor, gördeszkázáskor)!
• Ügyeljünk arra, hogy mit esznek: az édességre rászálló darázs és az apróbb cukorkák, mogyoró is veszélyes a gyermekekre nézve.

A fulladás veszélyére ne úgy gondoljunk, hogy az csak mélyvízben okozhat problémákat: még alacsony vízállásnál is előfordulhat, hogy a kicsik megijednek a légutakba került víztől, és a pánik a gyermek fulladásához is vezethet. Figyeljünk oda a másodlagos fulladás veszélyére is: a problémát ilyenkor a gyermek tüdejébe került víz okozza, ami csökkenti a véroxigén-szintet, és ami a veszélyhelyzet után 1-72 órával következhet be. Ehhez már nagyon kevés víz is elég, ezért fontos, hogy a vízből történő kimentés után orvos is lássa a gyermeket. Nincs ez másképp akkor sem, ha a veszélybe került személy felnőtt. Árulkodó tünet lehet később a viselkedésben tapasztalt hirtelen változás vagy a váratlanul fellépő komoly fáradtságérzet. A magabiztos strandolás érdekében nem árt, ha a piciket egészen fiatalon megtanítjuk (megtaníttatjuk) úszni, hiszen sose lehet tudni, hogy ez az extra és hasznos képesség mikor jöhet jól.

Strandproblémák, vízparti balesetek

"Jaj, úgy élvezem én a strandot..." - de maradjon is így, hiszen ahogy a fenti (bevezető) történetünk is mutatja, a nyári balesetek a tengerparton és a strandon ugyanúgy megtörténhetnek velünk. Sőt, néha egészen bagatell dolgok okoznak galibát, pedig ezeket könnyebb elkerülni, mint sok mást.

A legkomolyabb veszélyhelyzeteket a következő szituációk okozzák általában:

• A hirtelen mélyülő tavak, tengerpartok veszélyt jelentenek kicsinek és nagynak.
• Felhevült testtel veszélyes hideg vízbe ugrani, hiszen szervezetünk reakciója miatt reflexes légzésmegállás is bekövetkezhet.
• Hagyjunk egy kis időt magunknak evés után, és ne menjünk vízbe teli gyomorral.
• Strandon vigyázzunk a csúszós felületekkel, tengerparton pedig arra, hogy hova és mire lépünk a vízben.

A vízpartot kedvelőknek különösen hasznos lehet az, ha elmélyítik vagy felfrissítik az elsősegély-nyújtással kapcsolat ismereteiket. A gyors és szakértő reagálás életet menthet, és nemcsak a strandon, hanem az élet minden területén jó, ha számíthatunk egymásra, a közelünkben tartózkodókra.

Ha valaki szeretné felfrissíteni az elsősegélynyújtással kapcsolatos tudását, annak bátran ajánljuk a következőket:

• Elsősegély-kisokos: applikáció mobiltelefonra (Android)
• Ambulance/Mentő - szintén egy okostelefonra letölthető alkalmazás (Android)
• Hosszabb videó egy elsősegélynyújtó tanfolyamról
• Rövidebb videó az újraélesztésről

Persze a YouTube-on még több felvételt lehet találni a témában.

Miért nem kell félni a nyaralástól?

Először is azért nem kell félni, mert ha a veszélyhelyzetek előfordulását és gyakoriságát nézzük, akkor minden pillanatban rettegnünk kellene, mégsem tesszük. A baj ugyanúgy felütheti a fejét otthon és külföldön, a kádban ülve vagy a strandon lubickolva. Az élet nem szólhat az aggódásról, de főszerepet kap benne az odafigyelés! Előzzük meg a bajt és legyünk felkészültek: előbbire kiváló példa az éber közlekedés, utóbbira az utasbiztosítás külföldön, valamint a balesetbiztosítás belföldön. Kicsi az esély arra nézve, hogy egy nyaralás rémálomba fullad, és a kockázatokat még csökkenthetjük is, ha lekapcsoljuk azt a bizonyos robotpilótát. Ne hagyjuk, hogy a félelem megfosszon minket az élményektől!

Nyissuk ki a szemünket, vegyük észre a valóságot, és legyünk felkészültek! Életet és épséget menthet!

blogEz is érdekelni fog