Amikor a mobilunkkal bankolunk, és már az autónkkal is telefonálhatunk, akkor sokakban felmerül a kérdés, hogy miképp alakítja át digitális világunk a biztosítások piacát. Milyen lesz a jövő életbiztosítása, hogyan változik a szerződéskötés, és segítenek-e az okoskütyük az optimalizálásban?

Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy a 4. ipari forradalomban élünk, csak most nem a szénfűtésű gőzgép, hanem a digitális megoldások és az internet adja a lendületet. Precíz programozással elértük, hogy a minket kiszolgáló gépek és rendszerek beszélni tudjanak egymással, és hogy az így létrejött kommunikáció még jobban kiszolgálja az életünket (ez az Internet of Things, vagyis a dolgok internete). Felhasználóként a naponta mintegy 2,5 exabitnyi lábnyomot hagyunk a neten, és ezt az óriási adatmennyiséget (avagy big datát) fel tudjuk használni előrejelzésekhez és proaktív döntésekhez. A 3D-nyomtatással forradalmasíthatjuk és felgyorsíthatjuk a gyártási folyamatokat, a net segítségével pedig új típusú szolgáltatási modellek jöttek létre:

• Telefonos applikációkkal rendelhetünk taxit/fuvart magunknak (Taxify, Uber).
• Hotel helyett lakásokba is költözhetünk, mintha csak albérletbe mennénk néhány napra vagy hétre (Airbnb).
• Egyszerűsödtek a pénzforgalmi szolgáltatások, aminek nagyon örülnek az elektronikus kiskereskedelem szereplői (PayPal).
• Viharos gyorsasággal bővülnek a netes viszonteladók (Alibaba, Amazon).
• Tévézési szokásaink pedig teljesen átalakulnak, és saját digitális videótékánk lehet (Netflix).

A 21. század e-falánk embere pedig éhesen figyel minden újítást, ami megkönnyíti az életét, és még mélyebbre csalja digitális világunk nyúlüregébe.

2017: Már alakul a jövő biztosítása

A változás természetesen a biztosítókra is hat, és a szektorban is elkezdődött a digitalizáció, amiben élen járnak a piaci trendeket erősen diktáló amerikai és ázsiai szereplők. Komoly összegeket csoportosítanak az innovációra, és ugyanazt vesszük észre, mint más iparágak esetében:

a biztosítók startupokkal fognak össze és működnek együtt azért, hogy merőben új logikájú (és még jobb) szolgáltatásokat hozzanak létre.

Kiváló példa erre a Metromile, vagyis a „pay-per-mile insurance”: a San Franciscói gépjármű-biztosító néhány éve jött létre (és ékelődött be a tradicionális szolgáltatók közé), de máris felhívta magára a figyelmet. A Metromile ugyanis nemcsak megsaccoltatja az ügyfelekkel, hogy azok mennyit autóznak majd, hanem konkrétan erre építi az egész díjazást. Az ügyfél a megtett mérföldek alapján fizet (ha többet autózik, akkor többet), és a trükközést a cég saját mérőműszere akadályozza meg (Metromile Pulse).

De mi a helyzet a többi biztosítási típussal: az életbiztosítással, az egészségbiztosítással vagy nyugdíjbiztosítással? Mit látunk, ha a biztosítás jövőjébe nézünk? Azt, hogy a szolgáltatások javítása érdekében a cégek ráfordultak a digitális változás kanyarjára. Szerencsére nem arról van szó, hogy fel kell találni az eddig fel nem talált dolgokat, hiszen az iparági szereplők pontosan tudják, mire kell fókuszálniuk.

A sci-fi már az ajtón kopogtat

Az egyik legfontosabb újítást az jelentheti, hogy a biztosítók miképp nyúlnak majd az úgynevezett big datához, vagyis az óriási adatmennyiséghez, amit a felhasználók minden egyes nap megtermelnek, és amelyek segítségével minden eddiginél relevánsabb képet kaphatunk például a vásárlói szokásokról. Vagy magáról a vásárlóról. A Metromile „pay-per-mile” szolgáltatásával például a pontosan annyit kell fizetnie az ügyfélnek, amennyit az kockáztat. Az adatok önmagukért (és objektíven) beszélnek, és segítenek személyre szabni a biztosítást. A cégek legfontosabb célja ugyanis nemcsak az, hogy korszerűsítsenek, hanem az is, hogy a fogyasztókra is szabják a különböző szolgáltatásokat. Hiszen mit is vár el egy ügyfél 2017-ben (és a közeli jövőben)?
Azt, hogy

• kényelmesen és gyorsan tudjon biztosítást kötni,
• amely perszonalizált megoldásokat kínál neki,
• káreseménykor pedig nem okoz a kelleténél nagyobb zavart a mindennapokban.

Az emberek a lehető legtöbb lépést digitálisan akarják megtenni, ha lehet, az okostelefonjukról, 15 percnél is rövidebb idő alatt. A személyre szabottság a fogyasztó szemében ezért nem azt jelenti, hogy kitölt egy 300 kérdésből álló űrlapot, hanem azt, hogy a díjazás (és akár maga a kárösszeg) is optimalizált. Sőt, folyamatosan optimalizálódik, napról-napra, és azt nem egy korábbi (hónapokkal, évekkel ezelőtti) információ határozza meg.

„Annyit fizetek, amennyit kockáztatok.” A kockázatot pedig nem megbecsülik, hanem pontos adatokkal kiszámolják.

A rendelkezésre álló adatokkal ugyanis olyan dolgokat is észrevehetünk, amit eddig nem. Egy részletes felmérés például kapcsolatot talált a biztonságos vezetés és az életbiztosítás vásárlása között: az utóbbival rendelkezőkről kiderült, hogy sokkal óvatosabbak az utakon. Gépjármű-biztosítás megkötésekor egy ilyen információ segítségével is kalkulálhat a rendszer, és ehhez jön majd hozzá több száz vagy akár ezer egyéb változó:

• autó típusa és állapota,
• gyakori útvonalak,
• leggyakoribb utazási időpontok (este vagy nappal),
• szállított személyek száma,
• egészségi állapot,
• rutin,
• életvitel stb.

Ezek mind befolyásolhatják azt, hogy mekkora eséllyel okozunk balesetet, vagyis mekkora a kockázata annak, hogy az ügyfél miatt a biztosítónak fizetnie kell. A kockázatot csak akkor lehet objektíven kiszámolni, ha rendelkezésre állnak az ügyfelek által megtermelt adatok.

2 kérdés, ami meghatározza a jövő biztosítását

Az ügyfeleket persze leginkább az érdekli, hogy a biztosítás megfelel-e a jelenkor elvárásainak:

• gyors
• és digitális legyen,
• valamint ne kelljen olyan dologért fizetni, ami „nem történt meg”.

Bár nem így mondják ki magukban, de az ügyfelek perszonalizált és optimalizált biztosítást akarnak, amit egyszerűen meg lehet kötni, és ami nem követel a szükségesnél több időt tőlük. A technológia lehetővé tette, hogy egy biztosítás ne kötődjön helyhez, időhöz: vagyis bárhol és bármikor létrehozható legyen. Scott Walchek, a Trov startup vezetője szerint a „biztosítás merőben más lesz a jövőben”, és ott tartunk most, hogy a cégek mind nagyobb és nagyobb mértékben vonják be a technológiát a kockázatmenedzsmentbe.

Ezért a jövő biztosításának elemzésekor két kérdést kell feltennünk:

1. Hogyan vásárolunk?

Egyrészt hol, másrészt mivel, harmadrész miképp?

• Otthon, a munkahelyünkön, repülőtéren.
• Okostelefonnal vagy laptoppal.
• Egyszerűen, végtelen kérdőívek segítségével, leginkább online felületen.

A vásárlás kényelmesebb és gyorsabb lesz, hiszen nemcsak rendelkezésre állnak az okoseszközök, de a biztosító megteremti a lehetőségét a korlátlan elérésnek is. Emellett könnyedén elérhetők a szükséges információk (big data).

2. Mit vásárolunk?

Vagyis milyen biztosítást vásárolunk, és az milyen szolgáltatást nyújt. Gépjármű-biztosítás esetében például a rendszer fel fogja tudni dolgozni

• az adott autónak és a tulajdonosnak a történetét,
• a leggyakoribb útvonalakat (hol és mikor járunk haza, merre utazunk a legtöbbet, és mit mutatnak ott a baleseti statisztikák),
• valamint folyamatosan monitorozza az eseményeket.

Ahogy Andrew Brem (Aviva) mondja: „A közeli jövőben elérhető lesz, hogy az emberek, akik a biztosító szemében eddig nagyon is hasonlóak voltak, mostantól ne legyenek ugyanolyanok.” A big data segítségével ugyanis előre lehet jelezni, hogy adott helyen és időben hány százalékban érheti kár az embereket, és a biztosító azzal kapcsolatban akár előre is figyelmeztethet minket. Sőt, bevonhatjuk az okoskütyüket is a szolgáltatásba: a kínai Ping An Health Cloud például lehetővé teszi ügyfeleinek, hogy azok üzenetek, képek és videók segítségével kommunikáljanak a doktorral. A fitness-karkötőkkel pedig a későbbiekben akár bizonyos betegségeket is előre lehet majd jelezni. A mobiltechnológia fejlődésével ugyanis lehetővé válik a fogyasztók egészségügyi adatainak dinamikus ellenőrzése, és a biztosítók idővel arra is képesek lesznek, hogy még azelőtt értesítsék ügyfeleiket egy-egy problémáról, mielőtt ők észrevennék magukon a tüneteket. Gondoljunk csak a magas vérnyomásra vagy a vércukor emelkedésére: az adatok gyors analizálásával sokszor életeket menthetünk. Ha ez megvalósul, akkor büszkén mondhatjuk azt is, hogy a rendszeres iránymutatás miatt a biztosítók kiemelt szerepet kapnak majd az egészséges életmódra történő nevelésben.

„A jövő biztosításai sokkal nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a megelőzésre, hiszen a káresemények csökkenő száma nemcsak a biztosítóknak, hanem az ügyfeleknek is érdeke” – mondta Dr. Zsolnai Gábor, biztosítónk szakértője.

8 trend, ami meghatározza a jövő biztosításait

1. A dolgok internetének forradalmi hatása. Avagy mi van akkor, ha az egészségbiztosítás díját befolyásolhatja az, ha a rendszer észreveszi, hogy az ügyfél egészségsebben kezdett élni? Több zöldséget eszik, és még sportol is. Másik példa: mi történik akkor, ha a csuklónkon hordott okoskütyü változást észlel, és a biztosító lesz az, ami felhívja a figyelmünket arra, hogy orvoshoz kell mennünk a magas vérnyomás miatt?

2. A big data. A végtelen adatmennyiség miatt precíz előrejelzések készíthetők, és pontosabban meg lehet ismerni a fogyasztót vagy a biztosítással kapcsolatos változókat.

3. Automatizáció. Naprakészen és ekkora mennyiségben egy ilyen optimalizálást értelemszerűen emberi munkaerő már nem tud ellátni. Ehhez automatizált folyamatokra és helyettünk dolgozó rendszerekre van szükség.

4. A chatbotok segítségével gyorsítható az ügyfélszolgálat. Ez költséghatékony a biztosítónak (akár tovább csökkentheti a díjakat), és kényelmesebb a fogyasztónak. Amennyiben a chatbot nem tud segíteni, a rendszer azonnal munkatárshoz kapcsolja az ügyfelet.

5. Létfontosságú szerepet kap a közösségi gazdaságra optimalizált biztosítás. Egy Uber vagy Airbnb használata ugyanis merőben eltér azoktól a formáktól, amiket eddig ismertek a biztosítók. Hogyan biztosítható egy utas vagy szállóvendég ilyen esetben? Mikortól magánszemély, és mikortól szolgáltató egy Uber- vagy Lyft-sofőr? A közösségi gazdaság ráadásul nemcsak ezeket jelenti, hiszen ma már lehetőségünk van arra, hogy egy alkalmazás segítségével kutyafelvigyázót (dogsittert) találjunk, vagy épp munkatársakat cseréljünk egy időre.

6. Tonnányi digitális felvétel és légifelvétel használata. Előfordulhat, hogy egy jövőbeli balesetnél már nem is kell rajzolnia az érintetteknek, mert az esetet a biztosító rekonstruálja majd az elérhető adatok alapján (térfigyelők, fedélzeti kamerák képe). Sőt, ezeket még háromdimenzióssá is alakíthatják majd.

7. Gamifikáció, amivel a szerződéskötés vagy az ügyintézés is játékossá tehető, és a fogyasztó ezek során is élményeket szerezhet.

8. Applikációk használata, legyen szó egészségbiztosításról vagy utasbiztosításról, gépjármű-biztosításról vagy életbiztosításról. Az alkalmazások használata miatt sokkal könnyebben optimalizálhat a szolgáltatás.

Miénk a jövő

„Hatalmas lehetőség előtt állunk, hiszen nemcsak jobb üzleteket köthetünk, de ezzel együtt egy még inkább fogyasztóbarát iparágat hozhatunk létre” – ezt egy amerikai szakértő, Chris Skinner mondta. A jövő biztosításai valószínűleg hamarabb megérkeznek a piacra, mint azt várjuk, hiszen ez mindkét félnek érdeke. A biztosítócégek elkötelezettek az innováció mellett, és a fejlesztések folyamatosan futnak a háttérben. Bár sokan megijednek a technológia rohamléptékű fejlődésétől, a digitalizáció valójában az ügyfelek előnyére válik majd, és az újításokkal a szolgáltatások még jobbá, hatékonyabbá, gyorsabbá és kényelmesebbé válhatnak.

blogEz is érdekelni fog