Minden negyedik középiskolás még a szokásoshoz képest is komolyabb döntést hoz a jövőjével kapcsolatban: ők a hazai helyett a külföldi továbbtanulás mellett döntenek! Szerintetek miért? Mi elmondjuk!

Van egy kérdésünk, és most őszinte választ várunk tőletek

Ti mit gondoltok, mennyire vannak leterhelve a mai fiatalok a középiskolákban? Ahogy mi halljuk, a felső évfolyamokon és a gimnáziumokban átlagosan napi 12 órás műszak és korszerűtlen tananyag várja a diákokat. Számoljunk: ez heti 60 óra, miközben felháborodva olvassuk, hogy egyes munkahelyeken a 45 órás munkahét sem ritka. Ha ez nem volna elég, a számonkérések során a tanárok csak a lexikális tudásra kíváncsiak, és a diákoknak gyakran alig marad szabadidejük, hogy feltöltődjenek.

Aggasztó? Nos, ez csak néhány azok közül a kritikák közül, amelyeket a diákok, a tanárok és a szülők egyöntetűen megfogalmaznak a hazai közoktatással kapcsolatban. A legfrissebb PISA-tesztek szerint a magyar diákok átlagteljesítménye csupán 472-477 pont (az OECD-átlag 493-500 pont), és a középiskolások mintegy 20-25 százaléka már külföldi továbbtanulási lehetőségekben gondolkodik - mutatott rá az Engame Akadémia nemrég elvégzett, a szülők, a fiatalok és a pedagógusok véleményét összegző kutatása.

Mi hiányzik itthon?

A nagyrészt a fiatalok mentorálással foglalkozó Engame Akadémia a hazai középiskolásoknak is segítséget nyújt, hogy a diákok megtalálhassák a számukra legmegfelelőbb külföldi egyetemeket. Érdemes tehát rájuk hallgatni, főleg, hogy a kutatásuk szerint a diákok leginkább a készségfejlesztést, a pályaorientációt, a kritikus gondolkodásra nevelést, a kreativitásra ösztönzést és a mindennapi életben hasznos, gyakorlati – különösképpen a pénzügyi – ismeretek közvetítését hiányolják a magyar oktatásból. A kreativitás és a problémamegoldó képesség fejlesztése, az önálló gondolkodásra való ösztönzés már csak azért is érthető igény, mert – ahogy a LinkedIn tavalyelőtti, 259 millió emberen elvégzett kutatása is rámutatott – a 10 legnépszerűbb pozícióból 8 még csak nem is létezett öt évvel ezelőtt. Nem nehéz elhinni, hogy sokkal jobb lehetőségekkel indul az, aki képes alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez. És hogy mi a helyzet idehaza? Nos, túlzás lenne azt állítani, hogy a magyar egyetemek ezekkel a készségekkel vértezik fel a hallgatókat.

Miért jobb a külföldi?

Az Engame Akadémia kutatása választ ad arra a kérdésre is, hogy milyen előnyöket kínálnak a külföldi továbbtanulási lehetőségek a magyar diákok számára. A fiatalok elsősorban a későbbi karrierlehetőségek és jobb fizetés reményében döntenének a külföldi egyetemek mellett, míg a szülők a képzés magasabb színvonala miatt küldenék el itthonról gyereküket. Egy patinás német, angol vagy épp osztrák felsőoktatási intézménynél megszerzett külföldi diploma piacképesebb, mint a magyar, és a cégek figyelmét is könnyebben felhívhatja magára egy fiatal munkavállaló.Talán még a szakmai tapasztalat hiányát is könnyebben megbocsátja ilyenkor egy HR-es, hiszen biztos alapokat és nyelvtudást lát egy külföldi diploma mögött.

Hova menne a legtöbb magyar diák?

A fentebb idézett felmérésből az is kiderült, hogy a magyar diákok körében a 8 legvonzóbb célország sorrendben a következő:

• az Egyesült Királyság,
• az Egyesült Államok,
• Németország,
• Ausztria,
• Svédország,
• Dánia,
• Finnország
• és Franciaország.

Az Egyesült Királyság népszerűségét támasztja alá egy másik, szintén a közelmúltban megjelent felmérés is: a Milestone Intézet szerint évről-évre nő a legelitebb angol egyetemek magyar hallgatóinak száma. Nem mellékesen a két legjobbnak számító intézménybe, az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemre regionális összevetésben a magyar diákok jutnak be a legmagasabb arányban. Egyrészt erre büszkék lehetünk, másrészt szomorkodhatunk, hiszen ezek a diákok valószínűleg emelnék a magyar egyetemek renoméját tudásukkal és tehetségükkel.

Nézzünk egy kis összevetést arról, hogy hozzávetőlegesen hány magyar diák tanul külföldön, és hogy mindezt hol teszik:

• Ausztria: 2000 fő/év
• Németország: 2000 fő/év
• Egyesült Királyság: 1500 fő/év
• Dánia: 1000 fő/év
• Egyesült Államok: 770 fő/év
• Hollandia: 650 fő/év
• Franciaország: 550 fő/év
• Egyéb: 1500 fő/év

Cikksorozatunk első részében – az alábbiakban – összegyűjtöttük néhány fontos információt a magyar diákok körében legnépszerűbb három európai ország

• felsőoktatási felvételi gyakorlatával,
• a jelentkezés feltételeivel,
• a tanulmányok várható költségeivel
• és az ösztöndíj-lehetőségekkel kapcsolatban.

Csak ha sok pénzed van: Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság felsőoktatási rendszere kétszintű: a magyar egyetemek képzési rendszeréhez hasonlóan megkülönböztetik:

• az úgynevezett undergraduate (alsóbb szintű) képzést, amely 3 vagy 4 éves, és amit
• a master képzés követ, amely általában 2 éves, kivéve – ahogy itthon is – bizonyos szakokon, például az orvosi, az állatorvosi vagy épp a jogi tanulmányok esetében.

Jelentkezés az Egyesült Királyságban

A szigetországban 100-nál is több felsőoktatási intézmény működik, ezekbe a jelentkezést – ellentétben a hazai gyakorlattal – már a tanulmányok megkezdése előtt 12 hónappal, szeptember 1-je után be lehet adni. Fontos azonban, hogy a felvételi jelentkezési határidő az elitnek számító Cambridge és Oxford egyetemein, valamint az orvosi és állatorvosi képzéseken október közepe, míg a többi egyetem január közepéig várja a leendő hallgatók jelentkezését.

Szemben a hazai rendszerrel, egy angol egyetem esetében előnyt jelenthet a sorrend: minél korábban adja be valaki a jelentkezését, annál nagyobb esélye van a bejutásra, ezért nem érdemes ezt az utolsó pillanatig húzni! Ez utóbbihoz elengedhetetlen az angol nyelvre lefordíttatott érettségi bizonyítvány, valamint a TOEFL, az IELTS vagy a UCLES nemzetközi nyelvvizsgák egyike.

Várható költségek az Egyesült Királyságban

A felvételi mellett a legfontosabb kérdés a tandíj összege: ezen a téren nem tudunk jó hírrel szolgálni, hiszen a költségtérítés az angol egyetemek esetében igen magas. Az undergraduate képzéseknél nagyságrendileg évi 3,5 millió forintba kerül a tandíj, ám ennek összege nagyon széles skálán mozog a választott szak és egyetem függvényében. A borsos költségtérítés és az ugyancsak magas – akár 350 ezer forintot is elérő havi – megélhetési költségek fedezése nem egyszerű, hiszen a diákok közül ösztöndíjat csak az kaphat, aki legalább három évet élt már az Egyesült Királyságban, míg diákhitelt csupán a tandíjra lehet igényelni.

Tippünk: ha mindenképp Nagy-Britanniában szeretne tanulni a gyerek, akkor érdemes megnézni Skócia egyetemeit is, ahol az első alapképzésért nem kérnek még tandíjat! Ettől függetlenül a megélhetés Skóciában is igen drága, mivel az könnyedén elérheti a havi 350-400 ezer forintot.

Minőségi továbbtanulás, elérhető áron: Németország

A német felsőoktatási rendszer is kétszintű: az alapdiplomához 3 évet, míg a mesterfokozathoz további 2 évet kell tanulni, ám Németországban is osztatlan képzésben tanulnak a joghallgatók, az orvostanhallgatók és a művészeti felsőoktatási intézmények diákjai.

Jelentkezés Németországban

A felvételi jelentkezés során a magyar diákokat – uniós állampolgárként – semmilyen megkülönböztetés nem éri német fiatalokhoz képest, de fontos, hogy a németországi egyetemre készülők rendelkezzenek nyelvvizsgával. Biggyesszünk ide egy megjegyzést: Németországban rengeteg angol nyelvű képzés közül választhatnak a hallgatók, akik így megúszhatják a kötelező német nyelvvizsgát.

Ahogy lentebb (és másik cikkünkben) is olvasható, Ausztriában elenyésző az angolul hallgatható szakok száma, ezért az ilyen képzésre, de közeli és megfizethető országra vágyó diákoknak Németország lehet az ideális célpont. Hazánkkal ellentétben, Németországban nincs egységes felvételi jelentkezési határidő: az ősszel induló képzésekre jellemzően áprilistól júliusig jelentkezhetnek a leendő hallgatók. Egyes egyetemek csak a jelentkezési lapot és az elvárt bizonyítványokat kérik, míg más képzési helyek felvételi vizsgát is megkövetelnek; ezek az információk az adott egyetemek honlapjáról egyértelműen kideríthetők.

Várható költségek Németországban

Jó hír, hogy másfél évvel ezelőtt Németország valamennyi tartományában eltörölték a tandíjat az állami egyetemek és főiskolák képzésein. Ez azonban nem azt jelenti, hogy teljesen ingyenes lenne a továbbtanulás Németországban, ugyanis tanulmányi hozzájárulás formájában szemeszterenként 50-80 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak. Cserébe ez fedezi többek között az egyetemi könyvtár és sportlétesítmények használatát is.

Hangsúlyozzuk, hogy az ingyenesség csak az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozik: a magánegyetemeken a tandíj összege akár az évi 20 ezer eurót is elérheti. Németország előnye az ingyenes állami egyetemek mellett az is, hogy a megélhetési költségek európai viszonylatban nem kiugrók. Abban az esetben, ha a diák kollégiumban lakik, akkor nagyjából havi 150 ezer forintos kiadásra kell számítanunk, de egyéb esetben is meg lehet úszni a kint tartózkodást körülbelül 250 ezer forintból.

Tippünk: a német állam széles körű és akár havi több 100 eurós ösztöndíjakat is kínál a magyar pályázók számára, rövidebb és hosszabb tanulmányi időszakokra egyaránt. Ezekről érdemes a DAAD (Deutscher Akademischer Austausch Dienst) hazánkban is elérhető képviseleténél érdeklődni.

Hallgatóbarát, ingyenes felsőoktatás a szomszédban: Ausztria

A nyugati szomszédunknál tanulni szándékozók négyféle felsőfokú oktatási intézmény – az egyetemek, valamint a vallási-, a művészeti és a szakfőiskolák – képzései közül választhatnak. Az alapdiploma megszerzése valamennyi intézményben 4-6 félév, ezt követi az ugyancsak 4-6 féléves specializáció, a mesterképzés keretében. Nagyrészt német nyelvű kurzusok közül érhetők el.

Jelentkezés Ausztriában

Az osztrák állami egyetemeken sok képzésre nincs felvételi vizsga, sőt, elegendő lehet egy középfokú nyelvvizsga is az érettségi mellé. Ahol mégis van felvételi, az általában csak egy szóbeli beszélgetés, illetve egyes intézmények emelt szintű érettségit kérnek (például az orvosi képzések). Bár viszonylag könnyű bejutni az ausztriai egyetemekre, azért ennek is megvan az ára: fontos vízválasztó az úgynevezett STEOP vizsga. Az alapképzés első évében általában 4 alaptárgy teljesítése a minimum feltétele annak, hogy a hallgató folytathassa egyetemi tanulmányait, és csak egyszer van lehetőség újrázásra, ha az első körben nem sikerül teljesíteni a feltételeket. A felvételi je­lent­ke­zé­si ha­tár­idő intézményenként eltér, ám az osztrákok jellemzően sok időt hagynak a gondolkodásra: az őszi szemeszterre rendszerint augusztus végéig lehet re­giszt­rál­ni, kivételt ez alól az orvosi szakok képeznek, ahol általában február a határidő.

Várható költségek Ausztriában

Sokszor elhangzik, hogy Ausztria mintegy öt tucat felsőoktatási intézményben kínál teljesen ingyenes továbbtanulási lehetőséget, ez azonban nem ilyen egyszerű. Ha német nyelvű képzést választunk, valóban nincs tandíj az állami egyetemeken, az elsősorban mesterképzés keretében elérhető, angol nyelvű képzést kínáló szakok azonban tandíjkötelesek. Fontos megjegyezni azt is, hogy az osztrák felsőoktatás sem kínál életre szóló ingyenességet, és a német nyelvű képzések esetében is van egy határ, amit nem érdemes túllépnünk.

Ha alapképzésen a 8 félévet, mesterképzésen pedig a 6 félévet túllépjük, akkor a további félévekért már több mint 100 ezer forintnak megfelelő tandíjat kell fizetnünk – ami egyébként hazai összehasonlításban még mindig nem vészes, csak épp pénzkidobásnak számít. A bécsi élet költségei nagyságrendileg a németországi szint körül mozognak, azaz havonta 200-250 ezer forintból ki lehet jönni az osztrák fővárosban – vidéken pedig még ennyi sem kell a diákléthez.

Tippünk: a költségek előteremtéséhez ráadásul az egyetemek szociális és tanulmányi ösztöndíjakat is kínálnak, illetve a diákmunka is bevett gyakorlat Ausztriában, amellyel óránként 2-3 ezer forintot lehet keresni.

Foglaljuk össze: a jelentkezési határidők

Merthogy ártani nem árt, ha megpróbáljuk egyben látni a legfontosabb határidőket a külföldi továbbtanulással kapcsolatban. Fontos, érdemes figyelni rá: ha valaki már a 2017-es őszi/téli szemesztert külföldön szeretné tölteni, akkor annak az erre vonatkozó határidők tükrében kell dönteni. Van, ahol már lejárt a jelentkezési határidő, de Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban például egy erőltetett menettel még abszolválható a feladat.

Bárhova is mész, tervezz előre!

Tervezni nem csak azt kell, hogy miképp jutunk el egy angol, német vagy osztrák egyetemre, vagy hogy mikor kell jelentkeznünk, hanem azt is, hogy ha eljön a külföldi továbbtanulás pillanata, akkor mindezt miből fogjuk finanszírozni. Érdemes minél hamarabb elkezdeni a spórolást, és jól jöhet egy testhez álló feltételeket kínáló megtakarítási számla, aminek segítségével biztos hátteret adhatunk magunknak vagy gyermekünknek. Ne felejtsük az örök szabályt: a ma meghozott helyes pénzügyi döntések és befektetések a jövőben gyümölcsöznek. A megfelelő pénzügyi gondolkodás ráadásul az élet többi területén is jól jöhet, ezért az így megszerzett tapasztalatokat gond nélkül átültethetjük életünk későbbi pillanataira is.

blogEz is érdekelni fog