Pulykapénz, 13. havi fizetés, bónusz, prémium, boríték. Ahány cég, annyi szokás alakult ki arra, hogyan jutalmazzák a vállalatok kollégáik hűségét és odaadó munkáját. A lényeg ugyanaz: az év vége felé sokan jutnak extra pénzhez. Sőt, olyanok is vannak szép számmal, akik év közben halmoztak fel egy kisebb megtakarítást, talán éppen azért, mert ők nem számíthatnak céges jutalomra.
De hova tegyünk egy ilyen, akár néhány százezer forintos összeget, ha nem akarjuk az egészet elszórni karácsony előtt? Ez a cikkünk azoknak szól, akik nem tudnak hónapról hónapra félretenni, de kisebb-nagyobb tartalékukat szeretnék biztonságosan gyarapítani. Ráadásul anélkül, hogy ehhez a Wall Street farkasává kellene válniuk.
Egyszerűen és érthetően mutatjuk be, hogy
- milyen lehetőségek közül választhatunk, ha nem tudunk rendszeresen félretenni,
- mik az előnyei és a hátrányai az egyes konstrukcióknak,
- nagyjából mennyi időre kell nélkülöznünk a pénzünket, és
- a végén mekkora haszonra – szakszóval élve kamatra vagy hozamra – tehetünk szert.
Vágjunk bele!
Átlagosan ilyen vastag az év végi boríték
A Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu statisztikái szerint a magyar dolgozók jelentős része szabad szemmel is jól látható jutalmat visz haza év végén. Cikkünk írásakor ugyan még csak a tavalyi adatok álltak rendelkezésre, ám ezekből az látszik, hogy 2015-ben
- minden 10. magyar munkavállaló kapott 13. havi bért, átlagosan bruttó 275 ezer forintot, míg
- év végi pénzbeli juttatásban vagy bónuszban a dolgozók 18 százaléka részesült, átlagosan bruttó 295 ezer forint értékben.
A kutatásból az is kiderült, hogy 2015-ben a legmagasabb 13. havi bért, átlagosan bruttó 369 ezer forintot, a telekommunikációs ágazat dolgozói kapták.
Őket az IT-szektor, majd az áramszolgáltató, termelő és elosztó cégek munkatársai követték tavaly, bruttó 356 ezer, illetve 346 ezer forint átlagos extra fizetéssel.
… de mit kezdjünk vele?
A statisztikák szerint tehát már egy átlagos 13. havi bér vagy év végi bónusz is elég jelentős összeg ahhoz, hogy befektessük. Ilyenkor azonban számos dilemmával kell szembenéznünk. Például:
- Bizonyos lehetőségek még abban az esetben is kockázatosak, ha értünk a pénz fialtatásához. Akkor meg pláne, ha nem!
- Bízzuk hát szakértőkre a megtakarításunkat? De honnan tudhatjuk kiben bízhatunk?
- Megvan! Tegyük lekötött betétbe a pénzt! Az legalább biztonságos. És tényleg, csak ott viszont a manapság igen alacsony betéti kamatok miatt nem hízik az összeg…
- Vagy: tartsuk otthon a pénzt! Például a könyvekben, az összetekert zoknikban vagy a vázákban. Igen ám, de akkor az infláció viszi el apránként, esetleg a tolvajok egyben.
Ne a WC-tartály és a kályhacső között diverzifikáljunk!
Nem, nem káromkodtunk. A diverzifikáció szaknyelven a befektetési kockázatok csökkentését jelenti. Azaz azt, hogy nem tesszük például egyetlen részvénybe az összes pénzünket. Az ugyanis nagy vakmerőség. Ahogyan az is, ha otthon tartjuk a megtakarítást. Előbb-utóbb történik vele valami. Vannak, akik olyan jól elrejtik a félretett pénzt, hogy idővel el is felejtik a létezését.
- Így járt az a nő is, aki még meleg időben a kályhacsőbe tette a spórolt pénzét, majd néhány hónap múlva a férje – aki erről nem tudott – begyújtott és elfüstölte a dugipénzt.
- Egy kecskeméti férfi pedig több százezer forintot rejtett a könyvei közé, amelyeket hónapokkal később, egy lomtalanítás alkalmával kirakott. Noha értékes olvasmányok voltak…
- A minap egy francia férfi száz kiló, körülbelül egymilliárd forint értékű aranyat talált az általa örökölt házban. A nemesfémet alaposan eldugták a felmenői: egy viszkisüveg dobozában, egy bútor aljára rögzített dobozban, de még a fürdőszobában is talált aranyat.
Ám nemcsak ilyen veszélyektől kell tartani, hiszen ott van az infláció is!
Ha csak otthon tartjuk eldugva a tartalékot, a pénzromlás miatt folyamatosan csökken az értéke.
És akkor még nem beszéltünk a rablókról.
Te hova szoktad otthon eltenni a pénzt?
- A konyhai bödönökbe, az ágyneműk vagy a ruhák közé, esetleg a köntös zsebébe?
- Vagy a hűtőbe, ahol senki nem keresné?
- Lehet, hogy te is a könyvek között vagy a szőnyeg alatt tartod?
- Talán a WC-tartályban, netán a vázák mélyén őrzöd?
- Másokhoz hasonlóan a matrac alá gyűröd be?
Klasszikus helyek. A tolvajok ezeket nézik meg először. Jobb, ha nem kockáztatsz!
„Az emberek többsége nem tesz félre semmit,…
…mert a bankban nem kap kamatként semmit.”
Nem véletlen, hogy sokan otthon dugják el az összes kápét, hiszen úgy látják, nem éri meg bankba vinni az értéket. Az egyik fő dilemmát mostanában valóban az alacsony betéti kamatok okozzák. Ez azonban nemcsak itthon, hanem a nyugati országokban is komoly gondot jelent. A fenti idézet ugyanis meglepő módon nem velünk, magyarokkal kapcsolatban hangzott el, hanem a hvg.hu összefoglalója szerint egy, a britek megtakarítási szokásairól (is) szóló tanulmányban olvasható. A cikk alapján egyébként a legtöbb brit család úgy érzi, ha beüt egy súlyos betegség vagy egyetemre kell küldeni a gyereket, akkor itt a pénzügyi krach. Nem is csoda, ha ettől tartanak, hiszen a szigetország lakóinak csak 29 százaléka spórol össze 200 fontnál – azaz mintegy 70 ezer forintnál – többet havonta.
Pedig akadnak még jó betéti kamatok az MNB szerint
Miközben számos banknál tényleg csak 0,01-0,05 százalék körüli kamat jár a pénzre, egyes szereplőknél 2 százalék fölöttiek is elérhetők. A lekötött betétekről beszélünk, természetesen. 4-5 ilyen ajánlatot találhatunk a jegybank által példaként említett 1 millió forint 1 éves lekötése esetén.
Sőt, az MNB betéti kalkulátor (és egy nagyító) segítségével néhány százezer forint 12 hónapos lekötéséhez is ráakadhatunk még 2 százalékot meghaladó kamatra. Persze 1 évnél hosszabb lekötésre nem meglepő módon ennél általában kisebb éves kamat jár - derül ki a kalkulátor révén. Érdemes azonban odafigyelni, a magas(abb) kamatnak ugyanis több feltétele is lehet - figyelmeztet az MNB.
Például a bankok egy része
- folyószámla megnyitásához köti a magas kamatot,
- megszabhatja a lekötött betét minimum és maximum összegét is,
- kínálhatja csak akciósan is a magasabb betéti kamatokat,
- sokszor a nagyobb százalékot csak a bankon kívüli forrásból érkező, friss pénz lekötésére adja, a régóta ott lévőre nem,
- míg a betét idő előtti feltörése esetén nem a teljes kamatot fizeti ki.
Ráadásul a magas betéti kamatokat gyakran kis bankok vagy takarékszövetkezetek adják, amelyek nem biztos, hogy országos fiókhálózattal rendelkeznek. Így pedig a betét elhelyezése is nehézkes lehet.
Te lemondanál 7000 forintról?
Az MNB adatai szerint az idei első félév végén a magyar lakosság összesen 3483 milliárd forintot tartott készpénzben. Ez fejenként átlagosan közel 350 ezer forint. Ami egyetlen forintot sem fial. Pedig ha az említett 2 százalékos kamat járna erre az összegre, az így elérhető nyereség közel 70 milliárd forint lenne. Így minden magyarra jutna 7 ezer forint kamat. Na, megéri otthon tartani a pénzt?
Adj kölcsön az államnak!
A betéti kamatok esésével együtt nőtt a lakosság állampapírok iránti kereslete. Nem véletlen: az ezekkel elérhető nyereség mostanában magasabb, mint amit a banktól kapunk. Éppen ezért is emelkedett októberre már 4808 milliárdra a magyarok forint állampapírban tartott pénze.
Nézzünk egy példát! A banki betéthez hasonló, 1 éves futamidejű Kamatozó Kincstárjegybe akár már 10 ezer forintot is betehetsz.
- Ez az egyik legbiztonságosabb megtakarítási forma, amely most évi 2,25 százalék kamatot ad.
- Létezik 6 hónapos verzió is belőle, az évi 2 százalékot fial.
Ha hosszabb távon tennél félre, arra is kínál megoldást az állam. A Prémium Magyar Államkötvény 3 vagy 5 évre szól, kamata pedig az aktuális inflációtól függ, annál mintegy 3 százalékkal több.
Tipp: ha az állampapírokat az Államkincstárnál vesszük meg, akkor a számlavezetés ingyenes lesz, ami a banki betétek esetében azért kevésbé gyakori.
Ha még többet vársz a pénzedért…
Persze sokan a 2-3 százalékos kamatot is keveslik. Viszont úgy gondolják, hogy ennél többet csak jóval nagyobb összegre lehet kapni. Pont ezért, ha pénz áll a házhoz, a többség a már említett megoldásokat választja. Pedig egy biztosítóhoz is vihetné a tőkét fialtatni. Meglepő, ugye? Hiszen oda akkor megyünk, ha a lakásra, az autóra, esetleg az utazásra akarunk biztosítást kötni. Újabban persze egyre többen a nyugdíjukra is a biztosítóknál spórolnak, de más megtakarítások kapcsán még ritkábban jutnak eszükbe ezek. Pedig az úgynevezett egyszeri díjas, befektetéshez kötött biztosítások szintén jó lehetőséget kínálnak azoknak, akik nem tudnak havonta félretenni, és a pénzügyekhez sem értenek.
Ezekbe – a betétekhez vagy az állampapírokhoz hasonlóan – az időtartam elején fizetünk be, akár alacsonyabb összeget is (minimum 20 ezer forintot). Ezt utána az igényeink alapján a biztosító szakemberei fektetik be. Ha pedig később újabb pénzhez jutsz, azzal is kiegészítheted a már elhelyezett összeget.
Fontos szem előtt tartani, hogy
- az egyszeri díjas biztosításokba akkor érdemes pénzt rakni, ha legalább 2-5 évre tudod nélkülözni azt, ezért viszont
- a biztosítók célja, hogy többet fizessenek a banknál vagy az államnál.
A nyereséged – szakszóval élve hozamod – így az évi 4-5 százalékot is elérheti.
Tipp: választhatsz olyan egyszeri díjas biztosítást is, amelyik fix, kiszámítható hozamot fizet!
Reméljük, hasznos tippeket adtunk az idei pulykapénz fialtatásához, s a húsvéti nyuszira is marad még belőle!
Egy dolgot ne felejts el: bárhogy döntesz is, a legnagyobb kockázat az, ha otthon tartod a pénzt!
Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb emberének befektetési társasága, a Berkshire Hathaway például nemrég közzétette: 23 ezer milliárd forintnyi készpénzen ül. Mennyi is ez? Nagyjából az éves magyar GDP kétharmada! Aligha valószínű azonban, hogy Buffett ezt a pénzt a kályhacsőben vagy a köntösében rejtegeti…
blogEz is érdekelni fog
MŰKÖDÉS
AdatvédelemSüti-nyilatkozat visszavonásaBiztosítási kisokosDokumentumokUniWebHírlevél feliratkozás
