Utazás biztosítás nélkül – álomnyaralásból rémálom

Utazás biztosítás nélkül: álomnyaralásból rémálom

 

Homokos tengerpart, wellness hotel, napfény. Többségünknek így fest egy tökéletes külföldi nyaralás. Az üdülést viszont gyorsan tönkreteheti egy gyomorrontás, fogfájás vagy medúzacsípés, esetleg az autópályán lerobbant autó, kedvenc kisállatunk betegsége, illetve az ellopott fényképező több tíz- vagy százezres költsége. Kivéve, ha a nyaralás előtt gondoskodtunk a biztonságunkról. Hiszen sosem tudhatjuk, mivel is találkozunk a török Riviérán, Párizsban vagy épp a Karib-szigeteken.

Jogos ilyenkor a kérdés

Világos tendencia: egyre többet utazunk külföldre

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok által külföldön töltött többnapos utazások száma 2012 óta folyamatos növekedést mutat. Bizony, évről-évre többen és mind több időt töltünk külföldi nyaralással. Míg honfitársaink 2012-ben összesen 4,9 millió alkalommal mentek külföldre, jellemzően 6-7 napra, addig a tavalyi évben ez a szám már elérte a 6,4 milliót. Osszunk, szorozzunk: ez három év alatt 30 százaléknál is nagyobb növekedést jelent.

A KSH statisztikái alapján a magyarok 2015-ben többnapos utazásaik során:

Egy másik érdekesség: a Magyar Turizmus Zrt. a magyar lakosság belföldi és külföldi utazási szokásairól 2014-ben publikált jelentése szerint 2013-ban a többnapos turisztikai célú utazások esetében Németország és Ausztria volt a legnépszerűbb úti cél a hazai lakosság körében.

Minden ötödik utazót érte már baj

Ilyen világos tendenciák után bátran tegyük fel a kérdést: "Hányszor történik baj a magyarokkal külföldi utazásaik során?"

Erre kerestük a választ mi is, hogy pontos képet kapjunk és adjunk. A Vienna Life Biztosító idén tavasszal az ügyfelek utazási szokásait, valamint utasbiztosítással kapcsolatos attitűdjét vizsgálta, közel 300 fő megkérdezésével. A felmérés szerint az elmúlt évek trendje 2016-ban is folytatódik, hiszen a megkérdezettek közel fele, 48 százaléka idén hosszabb időre utazik el, mint tavaly. Szögezzük le: csupán 10 százalék alatti azoknak az aránya, akik rövidebb időt terveznek nyaralással tölteni 2016-ban, mint egy éve. Vagyis 90 százalék tutira a háta közepére kívánja az egész éves munkahelyi szenvedést, és olyan messzire, és persze olyan egzotikus vidékre menne, amennyire csak lehet.

A kutatásból az is kiderült, hogy a résztvevők 26 százaléka fejenként napi 300-400 forintot szán az utasbiztosítására, 57 százaléka pedig 400-600 forintot. A válaszadók 15 százaléka nem lenne rest, és még az utóbbinál is többet költene naponta szerettei biztonságára. Ez annak fényében érthető is, hogy a megkérdezettek több mint 20 százalékával, azaz minden ötödik utazóval történt már valamilyen káresemény korábbi utazásai során.

Másképp fogalmazva: a statisztikák alapján egy háromgyerekes család esetében elég valószínű, hogy az egyik családtagot valamilyen baj – például betegség, baleset vagy sérülés – éri a nyaralás során!

A felmérés arra is rámutatott, hogy az összes válaszadó 15,4 százalékának már származott 30 ezer forintnál magasabb összegű kára nyaralása során.

Utasbiztosítás nélkül magunkat és családunkat veszélyeztetjük
Fotó: 123rf.com

A statisztikák szerint egy háromgyerekes családnál már elég nagy az esélye annak, hogy valakit baj, például betegség, baleset vagy sérülés ér a nyaralás során.

„Minek nekem utasbiztosítás?!”

Veszélyek ide, kockázatok oda, sokan mégis így kérdeznek vissza, mikor a külföldi vakáció előtt a biztosítás megkötésére biztatják őket a szakértők.

Személyes kedvenceink:

Amint az a KSH korábban említett statisztikáiból is kiderül, egy négytagú család egy átlagos, egyhetes külföldi nyaralás során összesen közel 400 ezer forintot is elkölt, sokan mégis a szeretteik biztonságán akarnak néhány százalékot spórolni. Arra is bőven van példa, hogy ők az alábbi, gyakran hangoztatott – ám téves – érveket hozzák fel felelőtlenségükre:

A végeredmény pedig mindegyik baj esetén ugyanaz: utasbiztosítás nélkül komoly veszélyeknek és anyagi kockázatnak tesszük ki saját magunkat és családunkat.

Mennyibe fog fájni, ha bajunk lesz?

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy baj mindig csak másokkal történhet. Leginkább azokkal, akik nem eléggé elővigyázatosak. "Márpedig mi azok vagyunk, velünk minden rendben lesz!" Mégis, szinte mindenki hallott már olyan esetről, amikor a külföldi nyaralás alatt bajba jutott turisták több százezer vagy millió forintot is kénytelenek voltak kifizetni a kisebb ambuláns orvosi ellátásokra is. A kórházi napidíj, az esetleges mentés vagy a hazaszállítás költségét pedig ne is említsük, mert az önmagában egy horror. Ne gondoljuk azonban, hogy az ilyen esetek csak azokkal fordulhat elő, akik keresik a bajt! Nyaranta rendkívül gyakoriak a vízparti balesetek, sokan a víz alatti sziklák, a medúza vagy a tengeri sün okozta sebekkel kénytelenek orvoshoz fordulni. Vízisízni vagy épp extrém sportolni sem kell ahhoz, hogy a baj megtalálja még a legóvatosabb nyaralókat is! Nem számít ritkaságnak a ficam, a törés vagy az agyrázkódás: kirándulás, evezés, biciklizés; a problémák bármelyik szabadidős tevékenység során előfordulhatnak. Sokan tesznek bejelentést a biztosítójuknál lopás vagy rablás miatt is, leginkább poggyászuk eltűnése okán. Mivel Murphy törvénye él és virul, gyakoriak az autós meghibásodások. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben valamilyen baj éri az utazót, kénytelen lehet lemondani a már előre kifizetett turisztikai programot, sőt, az is lehet, hogy előbb kell elhagynia a szállást, mint azt tervezte.

Általánosságban elmondható, hogy bármilyen alacsony összegű is a kár, az biztosan magasabb, mint amennyibe egy jó utasbiztosítás kerül.

Az utasbiztosításra nem megy rá a családi kassza
Fotó: 123rf.com

Az utasbiztosítás díja néhány száz forint per nap per személytől kezdődik, és legrosszabb esetben sem több a végösszeg, mint az utazás teljes költségének 3-4 százaléka.

Utasbiztosítást kötne? Hova, mivel és miért utazik?

A Vienna Life Biztosító tavaly 60 ezer utasbiztosítási szerződés adatait elemezte, amelyekből kiderült, hogy a biztosítás megkötése során az ügyfelek számára a három fő szempont:

Ezek mellett viszont érdemes az alábbiakat is mérlegelni, mielőtt külföldre megyünk:

Mindig az örökérvényű szabály lebegjen előttünk: mindig jobb félni, mint utólag megijedni.

Mitől félünk? Terrorizmus, tengeri sün, rossz idő…

Mielőtt megkötjük az utasbiztosítást, nézzük meg alaposan, milyen kockázatokra terjed ki az adott termék!

Nyáron sokan kötnek olyan biztosítást, amely a vízparti nyaralás során felmerülő bajokra kínál hatékony védelmet. A biztosítók fizetnek, ha a strandon vagy a vízben – például tengeri sünbe lépve vagy egy medúza csípése által – megsérülünk, esetleg ellopják a parton hagyott fényképezőgépünket vagy tabletünket.

Népszerűek az úgynevezett élménybiztosítások is,
amelyek az előre kifizetett turisztikai programok díját térítik meg, ha azokról végül betegség vagy baleset miatt lemaradunk. Erre kiváló példa egy sportesemény vagy egy zenei fesztivál; gondoljunk csak a franciaországi foci EB-re vagy a riói olimpiára, ahová oly sokan szeretnének eljutni, és amiért komoly összegeket fizettek előre az utazási irodáknak, jegypénztáraknak.De mi történik akkor, ha időközben lebetegedünk vagy baleset ér minket, és nem tudunk ott lenni? Az elmaradt élmény mellett a pénzünket sem kapjuk vissza? Megfelelően kötött biztosítás esetén legfeljebb az élmény miatt szomorkodhatunk, mert a biztosító megtéríti a kárunkat.

Kevesen tudják, de létezik jóidő-biztosítás is. Elsőre viccesen hangzik, pedig ez rendkívül komoly, sőt, létező problémát orvosló csomag. Ha a nyaralásunk során végül több napon keresztül rossz marad az időjárás, akkor a biztosítók akár több száz eurót is fizetnek.

De a különböző biztosítók nemcsak az emberekre és vagyontárgyainkra gondoltak, hanem kisállatokra is! Ha kedvencünket valamilyen baleset vagy betegség éri külföldön, akkor annak orvosi ellátása és gyógyszerei sok száz vagy ezer eurót is elvihetnek. Egy megfelelő csomag kötése után azonban a biztosítók ezeket a kiadásokat is fizetik.

"Csupán" előrelátónak kell lennünk!

Sokáig az volt a jellemző gyakorlat, hogy terrortámadás esetén nem fizettek a biztosítók, ma már azonban jelentős részük ilyen esetben is állja például a kórházi ellátás költségét. Kivéve, ha az adott ország az utazásra nem javasolt úti célok között van. Ezen országokról mindenképpen ajánlott a konzuli szolgálat hivatalos honlapján tájékozódni! Manapság már mindegyik utasbiztosítás tartalmaz assistance-szolgáltatást is, amelynek lényege, hogy bajba kerülve a nap 24 órájában magyar nyelvű telefonos segítséget kapunk. Rosszullét vagy baleset esetén a biztosító orvost küld a helyszínre, ha pedig elromlik az autó, akkor megszervezi és kifizeti a szállítást, valamint a javíttatást. Ezek mellett akár az ellopott iratok vagy készpénz pótlásáról is gondoskodik a biztosító, hiszen ezek is komoly problémákat okozhatnak.

Ne feledjük tehát, a segítség bármikor, bármilyen helyzetben elérhető, csak előrelátóan kell gondoskodnunk szeretteink biztonságáról!

Ez is érdekelni fog

Csúnya nyelv a német? Dehogy!
 
Csúnya nyelv a német? Dehogy!

Biztos ti is találkoztatok már azzal a véleménnyel, hogy nincs a világon rondább nyelv a németnél. Sőt, lehet, hogy ti magatok is éppen hevesen bólogattok most olvasás közben. Pedig a magyar nyelv tele van német szavakkal és germanizmusokkal, sőt, a magyar úgy szívja magába a németet, mint szivacs a vizet. Akkor meg?

Milyen lesz a jövő biztosítása?
 
Milyen lesz a jövő biztosítása?

Amikor a mobilunkkal bankolunk, és már az autónkkal is telefonálhatunk, akkor sokakban felmerül a kérdés, hogy miképp alakítja át digitális világunk a biztosítások piacát. Milyen lesz a jövő életbiztosítása, hogyan változik a szerződéskötés, és segítenek-e az okoskütyük az optimalizálásban?